leszokás nehézségek

A 06 40 200 493 telefonszámon érkező hívások alapján, a leszokással kapcsolatos kérdések nehézségek fórumtémát megnyitjuk.

Citromfűből nincs pálinka? :-))) az kellene nekem ...

Sziasztok! Teljesen új vagyok itt, és először próbálok leszokni a cigiről 30 év után. Február 17-e óta nem dohányzom, előző nap este ledöntött az influenza a lábamról, pár napig nem is kívántam a cigit, utána meg nem gyújtottam rá. Illetve ez így nem teljesen igaz, mert kétszer megpróbáltam, de 3 slukk után eldobtam, nem ízlett, büdös volt. A sóvárgást azóta is legyűröm, a depit, a dühöt is kordában tartom, viszont amit rettentően nehezen viselek, az a szédülés. Most már több, mint két hete tart, először nagyon rossz volt, mára inkább olyan érzés, mintha egy kicsit kapatos lenne az ember, de azért néha meg-megfordul a világ. Kerestem mindenfelé a neten, vajon meddig tarthat még ez, de sajnos sehol sem írják, csak azt, hogy ez is lehet elvonási tünet. Nem tudom meddig tűrjem még, hiszen szeretnék tornázni, sétálni, sportolni, de így sajnos nem tudok, mert majdnem minden másnap elkap a szédülés. Kérem, aki volt hasonló helyzetben írja meg, kb. mire számíthatok. Néha az is megfordul a fejemben, nem lenne-e jobb visszaszokni, de akkor az is eszembe jut, sajnálom veszni hagyni a már eltelt dohányzásmentes időt.

Szia Vavyan! Tarts ki, tarts ki, tars ki!!! Szerintem kb a felénél már túl vagy!! De lehet, hogy már csak kb 2 hét! teljesen normális amit érzel, sokan voltak így! Szédülés, és nagyon furcsa közérzet! Nekem kb 38-43 nap között volt a legrosszabb minden, szóval még szédülhetsz egy pár napig.. a teendők: tudatosítsd magdban , hogy ez egy átmeneti állapot, hamarosan elmúlik, és ez miatt ne gyújts rá! Utólag pár röpke hétnek fogod érezni ezt a szenvedést, és megéri! Addig is ha szédülsz is, de igenis menj sportolni, vagy csak sétálj órákat a természetben, szabadban, ahol éppen tudsz, nagyon sokat fog enyhíteni a dolgon!!! Egyébként azzal én is szembesültem, hogy sehol nem írják, meddig tart ez, de úgy látom, egyénfüggő. Semmiképpen ne add fel ezért most!

Nagyon köszönöm a vigasztaló szavaidat, új reménnyel tölt el, máris jobban érzem magam. :-) Na meg egy kis favágásnak is köszönhető. Érdekes módon én is észrevettem, hogy a fizikai megterhelés egy kicsit segít a szédülésben, még akkor is, ha hajolni kell. Elkeseredett pillanataimban, rohannék a háziorvoshoz, csakhogy nincs energiám egy kivizsgálási procedúrához, hiszen annyit én is érzékelek, ha szervi bajom lenne, akkor nem időszakosan szédülnék, hanem mindig, és nem lennének jobb időszakok, hanem inkább rosszabb lenne. Még egyszer hálásan köszönöm vigasztaló szavaidat, akkor is, ha még ugyanennyit vagy többet kell szédelegnem.

Én elmentem a háziorvosomhoz a tüneteimmel, az a hétvége volt a mélypont.. A dokim évek óta benne van hivatalosan , ( szép nagy plakátokon közzétéve a váróban ) egy leszokást segítő programban. A jótanácsa: széles mosoly, gratuláció, és ha nagyon nem alszom ( mert nagyon nem aludtam) akkor xanax a javaslat, de csak óvatosan, mert nem szeretné, ha rászoknék egy hónap múlva.. Nem tudom, hol a recept, azóta sem váltottam ki! De kivizsgálásra nem küldött, mert szerinte normális tünetek voltak. Nehéz erre berendezkedni, hogy elnézze az ember környezete, munkahelye, hogy dekoncentrált, szédelgős, vagy ingerült valaki, részemről remélem, nem szoktam ma vissza, még egyszer nem akarnék ennek nekiállni.

Munkahelyen gondok vannak, én meg rágyújtottam, kolléganőm adott egy szál cigit. ( tegnapelőtt már beleszívtam ) Nem akarom még egyszer a drogelvonás tüneteit átélni, de ez van. ne mondjatok semmit inkább..

Részemről az elmúlt napokban már kezdtem jobban lenni, azt hittem, lassan eljutok oda, hogy nemdohányzóként fogok magamra gondolni. Sajnos az átlagosnál nagyobb stresszhatások eredményeképpen a héten már egyszer beleszívtam egy cigibe, ma már szinte el is szívtam egy egész szálat. Utána nagyon sokáig rágyújtottam volna újra, és amikor hazajöttem, szinte majdnem elindultam cigit venni. Megálltam. Most megálltam, nem tudom, mi lesz legközelebb, ha még egy ilyen napom lesz, mint a mai. Gondoltam rátok is nap közben, de nem tartott vissza már semmi annál az egy szálnál. Nem tudom, hány hónap kell ahhoz, hogy egy nagyon nagyon pocsék napon ne azt érezze az ember, hogy már ennyit sem lehet? Hogy igenis most , csak most ne kelljen megállnom? A leszokás akkor lesz kimondható, ha nem ezzel nyugtatom, és jutalmazom magam, és nem érzem azt , hogy bármit is meg kéne vonnom magamtól egy nehéz napon, mivel én NEM dohányzom. Tisztában vagyok vele, hogyan kéne lennie, de nincs így . A következő napokban várhatóak még ilyen munkahelyi szituációk, úgyhogy a hétvégén erősítenem kell magam a jövő hétre.Majd mantrázom, hogy nem dohányzom, és meghallgatom Allen Carr könyvét hangos kivitelben, még úgysem hallgattam végig.

Szia Tádé! Átérzem a helyzetedet. Nem telik el egy olyan hetem, már hosszú idő óta, hogy legalább egy nap ne legyen "bolondok háza" a munkahelyemen. Fel a fejjel, ez csak egy kisiklás, ne úgy tekints rá, hogy kárba vesztek az eddigi erőfeszítéseid! Gondolj arra, milyen sok időt kibírtál már és még mennyit ki fogsz! Én úgy próbálom átvészelni ezeket a stresszes időszakokat, hogy tudatosítom magamban, hogy az úgyse oldja meg a problémáimat, ha rágyújtok. És minden idegeskedős nap után, amit a munkahelyen töltesz cigi nélkül, egyre erősebb leszel, hidd el!

Szia Balázs! Bolondokháza az szinte mindig van, de most csoportosan küldenek el embereket minden területről, válogatás nélkül ! Mindegy, milyen munkaerő, mit tett le az asztalra, senkinek nincs megbecsülése. A kollégák céltalanul lézengenek a folyosón, mert a legnagyobb húzóerők is képtelenek hatékonyan dolgozni. Mit hatékonyan.. szinte sehogy. Pénteken elküldték az én felettesemet is, akivel nagyon szerettem együtt dolgozni, együtt léteztünk, működtünk, gondolkoztunk, össze voltunk nőve.. És amikor elmondta, hogy elküldték, azt éreztem, épp kitépnek egy darabot a szívemből! Ezek után szinte az egész napot átbőgtem, néha abbahagytam, újrakezdtem. Évek óta nem sírtam így semmi miatt, ezt hozzátenném! Nem tudom, hogy lesz innentől fogva, a maradóknak sincs könnyű dolga, mert képtelenség még Főnök munkáját is elvégezni, idő-, és információhiány miatt. DE! Ma sokat gondoltam az elmúlt hetek dohányzással kapcsolatos küzdelmeire, és nem akarom újra kezdeni. Megállom, mert erős vagyok, most hétvégén összeszedem magam, és hétfőn úgy megyek be, amilyennek már régen nem láttak! Kipihenten, kiegyensúlyozottan, mosolyogva, magabiztosan, és ide nekem az oroszlánt! :-))Így a 80. nap magasságában már alapvetően kezdek energikusabb lenni, vagyis inkább nap közben folyamatos az energiaszintem, nem úgy mint korábban! Aludni még mindig nem alszom rendesen, de javulgat azért az is. Ezeket a lassan csordogáló kis energiatöbbleteket most magam mellé állítom ebben a munkahelyi harcban! Balázs, igazad van abban, hogy minden egyes nehéz napon amikor megállod, hogy ne gyújts rá , egyre erősebb leszel! Ezt érzem most, és remélem, így is marad!!!!

És még valami: Egy munkahely sem ér annyit, mint az egészséged!

Tudom, hogy a 26. napommal kezdőnek számítok, de úgy gondolom kedves Tádé, hogy a legnagyobb baj, nem is a munkahelyi stressz, hanem, hogy majdnem teljesen elszívtál egy cigit, és most lelkiismeret-furdalásod van miatta és úgy érzed, minden elveszett. Szerintem ez nem igaz, szerintem ez csak egy botlás volt, amit bárki elkövethet, ettől még nem leszel újra dohányzó. Ha sikerül túllépni ezen, könnyebb lesz a munkahelyi stresszet is átvészelni. Hallottam (vagy olvastam) egy nagyon jó mondást, én is szoktam magamnak mondogatni: "A sóvárgás elmúlik... még akkor is, ha nem gyújtasz rá."

Szerintem a 26 nap nagyon szép eredmény, hidd el, nagyon sokan nem jutnak el idáig!! Szóval gratulálok! És amikor segítő szándékkal fordulsz valaki felé, szerinted nem lehet véleményed, mert "csak" 26 napos vagy?? Ne bolondozz, köszönöm a segítő szavakat, és kitartás neked is!!!!

Hol vagytok csajok? Belyoka, Orbanagi, Davidlivi? Virag, Pufika, Hdsb, Arva ?

Pintér Erika, Mónika, Nehéz, Balázs, Sandman?

Szia Tádé! Olvasgatom az írásaidat, és te egy kedves-tündéri, melegszívű-jólelkű, hölgy lehetsz. Nagyon jó gondolat, hogy azért sem adod fel, ha másképpen nem megy próbálj meg valami pótszert használni. Érted is érdemes izgulni, mert neked is sikerülni fog!!!!!!! Te is egy HŐS vagy közülünk, akik nem adják fel, és jó tudni, hogy létezel!!!!!!!!!!! Köszönöm

Tercsi Fercsi Kata Klára, s valahány név a naptárban:-) ..

Én itt vagyok csak nulla időm van sajnos irni...de mindig olvaslak! És ugyan igy voltam és vagyok vele mint te, hogy soha a büdös életben ezt nem kezdeném újra és ezért nagyon kitartok...de van egy jó hirem...hogy már több mint fél év távlatából már egészen egyszerű....már a gondolkodásom is a cigiről az hogy egy mocsok méreg ami felemésztett volna ha nem kapcsolok időben! Én Tádé még rengeteg videót néztem elrettentésül...gégemetszett férfit, aki csak géppel tud beszélni, nőket...és ez is erőt adott...És figgyi komolyan mondom hogy a nyugalmam csak mostjött el...már nincs szorongás félelem hogylesz e elég cigim másnapra, nem gazdagitom a szemét méreggyárat többet!!!!....már egészséges ételeket veszek abból az árból....nem szabad hagyni magad! Én annyira szurkolok, mert én is ugyan ezeken keresztülmentem...és látod bemásoltam direkt az elejét a fórumnak mikor én voltam kezdő, hogy lássátok mindenki keresztülmegy rajta!!!! Már csak ez is hajthat előre!!!! én a champixel szoktam le, placebónak jó volt....nélküle meg se próbáltam volna... mindegy mivel csak sikerüljön!!!Remélem kis ösztönzés volt neked!!!!Hős vagy te is!!!

Én itt vagyok, napi szinten benézek, de elég nagy pangás van itt mostanában. Hogy telt a hét első napja? Nekem ez a hétfő borzalmas volt. Hétvégén szinte nem is gondoltam a cigire, a közérzetem is rendben volt. Bár ez nem meglepő, mert masszív dohányosként is mindig a hétvégéken szívtam a legkevesebbet. Ma már sokszor eszembe jutott, hogy jó lenne rágyújtani. Csak egyetlen szálra. Főleg, amikor felhúztam magam valamin a melóhelyen. Kb. délután 2-3 óra körül olyan volt, mint az első 3 napon. Nagyon erős késztetést éreztem. Elég feszült voltam, pedig azt hittem, hogy ettől már sikerült megszabadulnom. A kollégákkal is morogtam kicsit. Mostanra már minden oké. Lepihentem, már lusta is lennék kimenni cigizni. Elkezdtem futni, úgy érzem, a mozgás sokat segít. Ma nem tudtam menni, mert tegnap meghúzódott a combom, és még fáj egy kicsit. Remélem, holnapra jobb lesz. Egyébként annak ellenére, hogy sokszor szenvedek, élvezem, hogy egyre több energiát érzek magamban, kevésbé vagyok fáradékony, a légzésem már sokat javult, a szaglásom és ízlésem is kezd visszajönni. Sokan említettétek az álmatlanságot, mint elvonási tünetet. Nálam is jelentkezett, bár enyhébb formában. Későn alszom el, és korán kelek, viszont nem ébredek fel éjszakánként, hála az égnek. Holnap leszek 10 napos, azt lélektanilag fontos lenne elérnem. Szép kerek szám, erőt adhat a folytatásra. Mindenkinek sok sikert, aki velem együtt harcol, és gratulálok azoknak, akiknek már sikerült végleg letenniük.

Szia Balázs eljött a bűvös 10. nap! Hajrá ügyes vagy!!!!

Mi itt vagyunk látod?:-)) mi a helyzet veled?

Dolgozom, rohangálok, behavazva, holnap este leszek gép előtt, puszi , folyt köv

Sziasztok! Ma egész jól bírtam, egészen mostanáig. A munkahelyemen nem sokszor jutott eszembe a cigi, és egész jó kedvem volt. Meglepően jó hangulatban telt a napom. Amióta hazaértem, rám tört a sóvárgás. Nem tudom, miért most. Valószínűleg ahhoz van köze, hogy valamiért mindig az esti órákban esett a legjobban a cigi. Elgondolkoztam azon, hogy vajon hány napig fog ez tartani? Mikor lesz az első olyan nap, amikor egyáltalán nem fogom majd kívánni? Még kitartok, de most úgy érzem, soha nem fogok tudni kitörni ebből, és előbb-utóbb visszaesem. Nektek mikortól lett könnyebb?

Szia Balázs! Én ma vagyok 30 napos, nekem már könnyebb megállni, hogy ne gyújtsak rá, de szerintem még nagyon sokáig megmarad a sóvárgás. Mivel én nem használok semmi olyan mankót, mint tapasz, rágó (stb.), ezért fejben megpróbálom "átvágni" magam. Úgy vettem észre, ha előre gondolkozom, hogy többet nem dohányzom, akkor bizony nagyon megsajnálom magam, hogy soha többet nem gyújthatok rá. Ezért azt mondom magamnak: ma nem gyújtok rá, ha már eddig kitartottam. Holnap majd meglátjuk, esetleg... És ezt mindennap eljátszom, eddig bevált. Nekem a délelőtti órák és az éhség az ellenségem, olyankor inkább iszom egy pohár vizet, energiamentes üdítőt. "A sóvárgás elmúlik...még akkor is, ha nem gyújtasz rá". Kitartás, ne add fel, minden nap könnyebben fog menni!

Szia Vavyan! Köszönöm a biztató szavakat! Én a kezdetektől a "ma nem gyújtok rá" taktikát alkalmazom, napról napra evickélek. Nekem is bejött ez a hozzáállás. Miért próbáljam elhitetni magammal, hogy soha többé nem gyújtok rá? Bármikor előfordulhat, hogy nem tudok uralkodni magamon, és így legalább nem lesz lelkiismeret-furdalásom, ha mégis előkerülne újra a cigi. Másrészt jobb is, ha az ember mindig könnyen elérhető célokat jelöl ki magának, és sok kicsi előbb-utóbb sokra megy. Amit még furcsának találok, hogy a legtöbben arról számolnak be, hogy napról napra könnyebb nekik. Ezek szerint én fordítva működök, mert bennem egyre erősebb a cigi utáni vágy, ahogy haladok előre. Abban bízom, hogy majd elér egy csúcspontot, és onnantól folyamatosan javulni fog a helyzet. Egyébként a szédülést, amit korábban leírtál, ma először én is tapasztaltam. Nem ijedtem meg, mivel emlékeztem, hogy olvastam rólad. Biztos, hogy elvonási tünet, el fog múlni.

Szia Tádé, sziasztok Mindenki! :) Itt vagyok, nem tűntem el, olvaslak Titeket minden nap! A biztatáson és a dicséreten kívül mást nem is nagyon tudok írni. Még mindig tartom az elvittek az Ufók c. történetet. Hála a jó égnek semmi elvonási tünet most már. Néha-néha rám jön a húdemoströgtönazonnalidenekemegydobozcigit érzés, de aztán el is múlik. Tényleg nagyon jól működik ez a csak ma bírjuk ki taktika. Szóval a 2. hónapom cigi nélkül. Most már egész jó. Érzem az illatokat, több az energiám, javult az alvásom minősége. Amire nagyon figyeljetek oda újonnan érkezők, az az, hogy próbáljatok nem enni a cigi helyett. Én nem híztam semmit, remélem már nem is fogok. De cserébe számolom a kalóriákat, nagyon odafigyelek, hogy mit eszem, próbálok mozogni (ez nem mindig sikerül). Ha valakinek gondot okoz a súlyprobléma nézzem rá a kalóriabázis honlapjára, nagyon jó kis oldal, nekem rengeteget segített, hogy kordában tartsam a súlyom. Tádé: ne legyél elkeseredve, hogy beleslukkoltál, elszívtál egy cigit. Tudom, hogy nagyon, de nagyon nehéz megállni, de ki kell tartanod. Egy ötletem van Nekem is számodra. Anno Davidlivi mondta a stresszlabdát. Valami hatalmas találmány és ötlet... Én egy kicsi szivacs labdát vettem és amikor már éreztem, hogy szakad a cérna ezt gyömöszkéltem, dobáltam, szerintem már papírsárkányt is tudok belőle hajtogatni lassan :) Most már ez sem kell. Ez jó hosszúra sikeredett! Ez szó, mint száz, nagyon ügyesek vagytok, vagyunk! Kitartás Mindenkinek! :) Puszi! :)

Sziasztok! Na én itt járok, most számoltam ki, hogy 730 szál cigit nem szívtam el.. ÚRISTEN.. az rengeteg. Egyébként én nagyon jól érzem magam, sokat segít a jó idő is, többet tudok menni futni, sétálni a kutyussal és szép idő van :) Belyokával csak egyet tudok érteni a kalóriabázissal kapcsolatban, én azzal tartottam kordában a súlyom majd az utóbbi 1 hónapban lement róla az a pici 3 kilós súlyfelesleg is ami zavart, szóval én készen állok a tavaszra és a nyárra :) Ami még kicsit aggaszt, hogy mi lesz a teraszos iszikkor, amikor már ki lehet ülni és mindenki pöfékelni fog mellettem.. no de majd ez is elválik. Egyébént a munkahelyemen felmondott a kollégám szóval most rámaszakadt minden projekt, de szerencsére még így sem jut eszembe a cigizni! :) Kitartás mindenkinek, és olvaslak titeket rendszeresen!

Szia! Én is ettől félek, hogy mi lesz, ha kijön a jó idő, és iszogatunk majd a barátokkal, ismerősökkel. Nekem elég már egy pohár sör is, hogy iszonyatosan rám jöjjön a cigizhetnék. Főleg, ha látom, hogy a többiek is rágyújtanak mellettem. Ajaj. Azt hiszem, erősen visszafogom majd az alkoholfogyasztást, és inkább üdítőt vagy vizet iszom. :)

Sziasztok! Ettől én is tartottam. Aztán jött a gyermekem születésnapja. A család nagy része a teraszon pezsgőzött, dohányozott, én meg álltam ott a kis poharammal és a másik szabad kezemmel. Érdekes, de valahogy ezt is át tudtam lépni. Mondjuk én ugyanúgy lejárok "dohányozni" a kolleganőkkel, csak én nem cigizek. Balázs, rengeteg olyan helyzet jön még sajnos, amire fel sem készülsz most még. Pl. én Dumaszínházban voltam a hétvégén, és furcsa volt, hogy szünetben nem mentem ki rágyújtani, pedig amikor előtte voltam az volt az első. Féltem is, hogy na majd most biztos nem fogom kibírni. És még sok ilyen, amire akkor nem is gondoltam volna, amikor eldöntöttem, hogy na most már tényleg vége és leszokom. Akkor szembesülsz majd ezekkel a váratlan dolgokkal. De... Erős vagy és ki fogod bírni Te is! :)

Gratulálok Ági le a kalappal:-))))!!!! Csak igy tovább!!!

Sziasztok! Szép jó reggelt mindenkinek! Amit tegnap írtam, már sztornózom is. Este elmentem kicsit iszogatni a haverokkal. Hát fogyasztottam bőven. És ami elképesztő, csak néha jutott eszembe a cigi, de nem volt olyan érzésem, hogy rá kéne gyújtanom. Az a lényeg az egészben, hogy szerintem jobban félünk a fejünkben lévő dolgoktól, mint magától egy szitutól. Elégedett vagyok magammal. :) Mindenkinek kitartást, és szép hétvégét kívánok!

Sziasztok! Új vagyok itt, ez év január 18-a óta nem dohányzom. Hosszú történet az egész, krónikus hörghuruttal, nem első próbálkozással, stb. Az első két napot mély önsajnálatban és kicsinyes élet-, világ- és embergyűlöletben töltöttem, de tudtam, hogy el fog hamar múlni, és a vizsgáim miatt se maradhattam így örökre. :) Szóval 2 nap után szépen fokozatosan kezdtem talpra állni. Szédülés és depresszió volt nálam is, kb egy hónapig mindkettő, de a depresszió már a leszokás előtt is megvolt, mivel amúgy is hajlamos vagyok rá, főleg téli hónapokban, vizsgaidőszak utáni idegi kimerültségben... Ilyenkor tavasszal viszont én is mindig újjá éledek! :) Nagyon örülök annak, hogy rátaláltam erre a fórumra, jó látni mások sikereit! És főleg tanulságosnak vélem a tapasztalataitokat, a magam számára legalább is, mivel még nem érzem magam teljesen biztosnak a végleges leszokásban. Hajrá! Hajrá!

Sziasztok! Remélem mindenki a szép tavaszi napsütést élvezi! :-) Annyira jó olvasni, hogy mindenki hősiesen kitart, sokkal több erőt kapok így én is a kitartáshoz. A szédülést sajna még mindig nem sikerült elhagynom, még nem döntöttem el, hogy dühös vagy kétségbeesett legyek emiatt. Már nem állandóan szédülök, inkább, ha lehajolok (mondjuk már akkor sem akarok felborulni) Mivel a pajzsmirigyemmel már volt baj, ezért lehet, hogy az is közrejátszik. Mindenesetre ebben a hónapban tűrök, ha nem múlik el áprilisra sem, megyek dokihoz panaszkodni, még akkor is, ha nem szeretek orvoshoz járni. Mindenkinek további szép tavaszt, és sok kitartást! Hősök vagytok (vagyunk) :-)

Gratulálok az eddigi eredményeitekhez!! Nagyon ügyes itt mindenki! Az eleje nehéz de utána átfordul egy idő után az agy,és nem is érti hogy a fenébe szivhatta ezt a szemetet eddigi életében!!! Nagyon drukkolok a kezdőnek!!!!! Én mondhatom hogy lassan a 7 hónaphoz túl vagyok rajta, és remélem hogy soha nem fogok visszaesni... A háttérben figyelek és szurkolok!!!!!!!! Hajrá Nani és Virág!!!!:-)))))

Sziasztok! Vasárnap rágyújtottam. Történt valami, ami miatt nagyon el vagyok keseredve. Úgy gondoltam, úgyse fog ártani. Ráadásul rögtön több szálat szívtam el aznap este. Ami pozitív dolog, hogy úgy tűnik, a szervezetem és az agyam nem állt még vissza a folyamatos füstölésre, így nem estem vissza. Onnan gondolom, hogy az elmúlt 3 nap teljesen füstmentesen telt el, és viszonylag ritkán jut eszembe a cigi. Az elvonási tünetek is sokkal enyhébbek, mint az első próbálkozásomkor. Azért a bűntudatom még nem múlt el, de ezt már egy jelnek tartom, hogy az eddig erőfeszítéseim nem voltak hiábavalóak. Azt az estét egy fájó kihágásnak tekintem. Remélem, hogy ti erősebbek voltatok, mint én, és továbbra is kitartotok. A napok számolását sajnos kénytelen voltam újrakezdeni. :(

Kedves Balázs! Ilyenkor azt tudom javasolni, hogy gondold át, hogy a cigaretta segített e azon a dolgon, ami miatt rágyújtottál? Jobb lett tőle? Megoldódott? Megnyugodtál? Visszacsinálta a dolgokat? Nekem mindig ez fordul meg a fejemben, ha egy rosszabb stresszhelyzetben rá akartam gyújtani. Érdekes, hogy régebben ha a párommal összekaptunk mindig a cigiben kerestem a megoldást, most meg már teljesen máshogy kezelem, és nem jut eszembe, hogy akkor kimegyek és rágyújtok.. sőt még jobban meg is tudjuk beszélni a dolgokat, mert én nem a cigi árnyékába menekülök azonnal. Szóval ne keseredj el, kitartás! :) Szurkolok neked!

Jó napot mindenkinek, újra itt vagyok, visszaolvasva látom sokan hiányoltak, sajnos három hét után legutóbb meguntam az idegbetegséget és rágyújtottam. Szóval ez a tavaly év végi is csak egy újabb sikertelen próbálkozás volt a sok közül, nem tudom miért nehezebb ez a hétvégi partybagózás legyőzése mint másoknak napi két- három dobozról leállni :S Nagyon elkeserítő ilyen rohadt gyengének érezni magam! :( Most múlt hét szombaton mikor suliban füstölögtem este egymagamban, akkor elkapott az idegroham, hogy reggel bontottam ki a cigit és már el is szívtam, és ráadásul nagyon jólesik de közben tökre félek tüdőráktól meg az agyvérzéstől... Szóval megint ideges lettem és az utolsó szál után doboz összegyűr, aztán gyújtóstól be a kukába! Aztán hazajövet felszámoltam még a cigi dugihelyemet is, kivágta a dobozt amiben a cigit tartottam meg a maradék két gyújtómat! Jah amúgy még más leszokás előjel is volt, mert múlt hét közepén valamiért rémálmom volt, hogy cigizek kint valami társasággal és elkezdek krákogni erősen, aztán erre szinte felijedtem. Durva álom volt, de hatásos, mert mivel eddig ilyesfajta dolgot csak akkor tapasztaltam mikor nagyon sokat ettem akkor mindig kijött néhány dohányos krákintás de amúgy sose. Most álmomban viszont tökre erős volt. :S Szóval most újra nulláról kezdtem, pedig ha akkor december elején nem török meg akkor már 4 hónapnál járnák :( Persze a baráti körömben már rég elvesztette hitelét az én fogadalmam annyiszor megígértem jó hangosan, hogy soha többet nem gyújtok rá, de azért én bízom benne, hogy most talán végre sikerülhet....

Sikertelen próbálkozása szinte mindenkinek volt. Ne a baráti körödnek tegyél fogadalmat, hanem magadnak! Magadnak bizonyitsd be, hogy erős az elhatározásod és az "idegbetegséget" nem szünteti meg a dohányzás, csak azt hisszük megnyugtat. Rémálmaid a lelkiismereted és a betegségektől való félelmeid miatt lehettek. Fél éve én se gondoltam, hogy sikerül, pedig számtalan okot találtam volna a rágyújtásra. Kitartást az újrakezdéshez!!!

Kellemes vasárnap délutánt kívánok mindenkinek itt a Fórumon. Virág 0911 nagyon igazat írtál, pedig most rám tört a rágyújthatnék, de elolvastam az írásod, és máris könnyebb. Köszönöm Valahogy az az érzésem , hogy a cigarettától megszabadulni nem lehet, csak egyszerűen nem kell rágyújtani. Nem is gondolná az ember, és hirtelen jön egy ilyen rágyújthatnék érzés, ami nem köthető sem a stresszhez, sem a nyugalomhoz. Jön és kész! Én csak annyit tehetek, hogy észrevételezem, mosolygok egyet magamban, és elterelem a gondolataimat, miközben tudatosítom magamban, hogy ez az elme kegyetlen játéka. Most, hogy ezt így szépen leírtam, megyek bekapok egy kicsi kocka étcsokoládét, hogy beinduljon az emésztésem, no meg emelkedjen az Endorfin szintem!!!!!!

Köszönöm a biztatást, nagyon igaz amit Virág írt, ezt a stresszes érzést okozza a cigi én nem kezeli! Pénteken és szombat délelőtt suliba menet a buszon egész idő alatt Allen Carr hangoskönyvét hallgattam, és szerintem e nélkül ki se bírtam volna ezt a hétvégét cigi nélkül. Egész szombaton hullámzó volt a hangulatom, hol elemi öröm, erőnlét és szabadságérzet lett úrrá rajtam, aztán meg jött a lejtő, amikor teljesen depis lettem és elkezdtek jönni az ismerős mozdulatok és a cigit pozitívnak feltüntető bemagyarázások. De ezeket szerencsére sikerült elnyomnom, aztán amikor hazaértem vasárnap este megint nagyon mélyre kerültem, akkor már megint láttam magam egy péntek estén egyik kézben sörrel, másikban cigivel.... Ekkor ezt megint sikerült legyőzzem, de egyben több dologra is rájöttem: 1. A cigi nekem amolyan pótszer, azt hittem attól boldogabb leszek és kiszínesíti az életem, ami egy hatalmas hazugság! 2. A cigi nekem egy mankó volt, mert rossz az önképem, nem érzem magam elég jónak ebből kifolyólag azt hittem ha a dohányosok közösségébe csatlakozok, akkor könnyebb lesz minden és kapok valami pluszt, könnyebb lesz az ismeretség. Ez részben sikerült is de nem a cigi hanem magam miatt, rá kellett jönnöm mindennek vajmi kevés köze volt a cigizéshez. 3. Abban tévhitben éltem, hogy a cigarettás társadalomban én is előrébb juthatok ha legmárkásabb és legjobb cigikkel jelenek meg, ezáltal én leszek az "igényes dohányos akit mindenki irigyel és mindenki kedvel, mert jó cigiket szív és tudja is magát kontrollálni hétvégi dohányosként." 4. Azt hittem cigi segít majd megoldani a párválasztási nehézségeimet is, segít ismerkedni és a hármas pont alapján én igazi nagymenőnek fogok tűnni a dohányos lányoknál. De sajnos ez is egy nettó baromság, mert ez alatt a 12 év alatt semmit, de semmit se javított ez párkeresési sikereimen, sőt, ki tudja hány normális nemdohányzó lány utasított el a közeledésemet a cigizés miatt. 5. Aztán már az utóbbi években csak azért szívtam mert a magányt és a párválasztási sikertelenségből fakadó folyamatos ürességet próbáltam a hétvégi láncdohányzásokkal betömni. Egyre inkább elmerültem az önutálatban, hol pedig hatalmas önbizalommal mutogattam, hogy "igen én egymás után el tudok szívni öt szálat is, és igen én a legdrágább cigit szívom, mert megtehetem(még ha nem is volt így, mert napira már nem bírtam volna anyagilag) és látjátok milyen nagymenő vagyok!" Ugye milyen idiótán hangzik? Csak ugye ez egy ördögi kör, mert minden újabb bebukott lány után azt érzem, hogy már nekem csak a hétvégi cigarettázások nyújtanak támpontot és felvidulást. A fenti dolgok miatt most jutottam el arra a kritikus pontra, hogy tudom el fogom veszteni a kontrollt a dohányzási szokásaim felett! Már csak azért is, mert most 28 éves koromra kezdek a munkámban egyre magasabbra törni, most kezd igazán realizálódni a karrierépítésem, az anyagi helyzetem pedig sose látott stabilitást mutat a jövőre. Szóval tudom jól, ha most elbukom, akkor fel kell majd vállalnom a mindennapos dohányzást legolcsóbb legszarabb kapadohányokkal, mert tovább nem bírom agyam kontrollálni, onnantól már tényleg ő fog engem irányítani teljes mértékben. Ha most elbukom, akkor nem állok meg a lejtőn és az önbecsülésem se tudom többet helyreállítani, mert legyőzött ez a rohadék drog, ráadásul így nem csak magányos maradok hanem legyőzött is! Így nincs más út, ha falat kaparom is sikerülnie kell most, van így is elég megoldandó problémám a párkapcsolati sikertelenségeim miatt, nem hiányzik még hozzá ez a rohadék idegméreg!

Kedves Ferenc! Szuper volt olvasni az őszinte írásodat! Nagyon pozitívnak tartom, hogy sok olyan dolgot leírtál, amit én is mindig gondoltam, hogy ezért dohányzok, de hangosan sosem mondtam ki.. így úgy érzem le a kalappal!! Ezeket az indokokat én mindig magamban gondoltam át, amikor rá akartam gyújtani a leszokás folyamatában, és rá kellett jönnöm, hogy ezek mind mind nem a cigitől vannak, és a cigi nem adja meg azt, amit gondolok róla! Így még egyszer.. LE A KALAPPAL! És kitartás!!!

Örülök, ha motiváló voltam neked is, a helyzet az, hogy ezt már rég le kellett volna írjam, mert mióta ez megtörtént azóta semmi, de semmi vonzást nem érzek a cigaretta után! Magamat is megleptem ezzel az önvallomással és azzal is, hogy ilyen jól lettem utána, komolyan azóta mintha kicseréltek volna. Nem mondom, hogy teljesen elfejtettem a cigit, de inkább már csak az jut eszembe róla, hogy milyen hülye is voltam eddig. Meg a másik érzékletes dolog ami eszembe jutott az egy börtönhasonlat volt, ugyanis eddig én börtönben voltam a nikotin börtönében de ahelyett, hogy kitörtem volna elkezdtem kicicomázni a börtöncellát és beképzelni, hogy mennyire is komfortos ez. De mondom én, attól még a börtön az börtön marad! Szóval be kell fejezni azt a bizonyos börtöncella cicomázást, ki kell rúgni azt a rohadt rácsot és kilépve onnan többet hátra se nézni! :)

Sziasztok KEDVES ÚJAK ÉS RÉGIEK! Már akik emlékeznek rám,én áprlisban leszek 6 honapos, 25 évig szivtam a cigit,én sajnos semmi jót nem mondhatok,,de ne rolam vegyeték pédát lehet én a véglet vagyok.De leirom hátha tudok valamit mondani,Miota nem cigizek az életem szinte pokollá változott,magas a vérnyomásom azelött sosem,rengeteget szédülök,fáj a fejem,a viszereim fájnak,és mindenre szedek gyógyszert,aludni altatoval alszom a szivem szurkál,pánik rohamaim vannak,ugyani s a feszültséget anno ugy vezettem le kimentem 2-3 cigi és lehiggadtam.A családom azt mondja szokjak vissza mert állando jelleggel ideges vagyok.Sokszor ézem azt hogy most kimegyek és rágyujtok.De oktober ota egy szálat sem szivtam el.Még mindig küzdök remélve hogy ez az állapot egyszer emulik,,de lassan feladom ezt a reményt is,,,esetleg ötlete valakinek

Nekem is hasonló tüneteim voltak, de erre csak Allen Carr hangoskönyvének többszöri meghallgatását tudom ajánlani, ami után át kell alakítanod a gondolkozásodat a cigivel kapcsolatban. De elöljáróba annyit mondhatok, hogy a cigi nem oldja meg a problémákat csak tovább mélyíti őket, pánikrohamok nem kezeli hanem előállítja. Szóval semmiképpen se gyújts rá soha többet.

Szia kedves Veronika! Sajnálom, hogy neked ennyire rémálom a leszokás, bár az enyém sem volt eddig valami "felemelő", de én még nem vagyok 2 hónapos. Nem tudom, hogy az orvos mielőtt gyógyszereket adott neked, mennyire vizsgált ki, de szerintem kérj a háziorvostól egy beutalót pajzsmirigy kivizsgálásra. A pajzsmirigy-rendellenességet kiválthatja akár stressz is (a cigiről való leszokás épp elég stresszes), és tünetei között van a vérnyomás-emelkedés, szapora pulzus, szédülés, pánikroham, súlyváltozás (fogyás, hízás), hajhullás, izom- és izületi fájdalmak, és sajnos millió más is. (nekem is volt ilyen jellegű problémám, az ősz és a tavasz nem kedvez ennek a bajnak). Kívánom, minél hamarabb tapasztald meg, hogy mégis jó döntés volt abbahagyni a dohányzást.

Nagyon jó híreket tudok prezentálni, mert tegnap este dőlt el végleg: leszoktam a dohányzásról! :) Hogy mire alapozom ezt a kijelentést másfél hét után? Arra hogy tegnap este lementem a kedvenc helyemre, a legnagyobb kísértéssel tárházában, legkeményebb terepen teszteltem le magam. Nemhogy elvonási tüneteim lettek volna, de hatalmas boldogság és elégedettség volt rajtam egész este, az ismerőseim cigiért történő kiszaladgálásait pedig szinte szánakozva figyeltem és egész este azon morfondíroztam: miért voltam én ilyen idióta? komolyan, 12 év után ez az este hozta el a megváltást, ettől az estétől már semmi se fog többet visszahúzni. :)

Kedves Tigris Ferenc! Gratulálok, hogy hősies voltál, és "fejben" már leszoktál a dohányzásról. Továbbra is ilyen pozitív hozzáállást kívánok neked, de azért számíts rá: a bestia még támadni fog! :)

A pajzsmirigyem az also határon van épp eléri a határértéket,dagi is vagyok sosem tudtam könnyen fogyni,ekg..jo volt novemberben,és decemberben is csináltak,a labvorom jobb nemis lehetne,decemberben kértünk kardiologiára idöpontot,most megyek április 21 én,,a mai nap brutális már rosszulét szinten,lassan a munkámat nem tudom elvégezni

Sziasztok!Elhatároztam,hogy leteszem a cigit mivel nagyon beteg lettem.Négy gyerekem van és nem szeretném itthagyni Őket.Az orvosom nagyon megijesztett viszont nem tudom elég leszek -e hozzá,hogy letegyem a cigit.Szerintetek az elhatározás elég vagy próbálkozni lehet külömböző tapaszokkal és rágókkal?A napi cigimet már csökkentettem.Szerintem ez már valami.14 éves korom óta cigizek kisebb nagyobb szünettel.De most végleg le szeretném tenni.tapasztalatokat és tanácsokat szeretnék kérni.Előre is köszönöm a segítséget.

Üdv. a csapatban. Az elhatározás a legnagyobb lépés a leszokás felé. Ha nem érzed magad elég erősnek, használhatsz tapaszt, rágót stb. Nálam ezek nem váltak be, a tapaszt nem bírta a bőröm, vagy folyton leesett, a rágótól hányingerem lett és a nikotint is pótoltam volna, pedig meg akartam szabadulni tőle. Sokan sikerrel teszik le a cigit ezekkel a pótszerekkel, nem vagyunk egyformák. Szeptemberben döntöttem úgy, hogy semmit se fogok használni. Nagyon lassan ment az idő az elején, sok vizet, gyümölcslevet ittam. Reggel úgy keltem fel, hogy MA NEM fogok rágyújtani, mert amikor hosszú távra terveztem mindig elbuktam. Kívánom, hogy legyen elég kitartásod, le tudd győzni a sóvárgást, ami pár perc után elmúlik, majd újra támad sajnos. Ilyenkor néhány mély levegő lassan kifújva, kis víz és valami elfoglaltság. Nekem így sikerült közel 40 év után, jövő héten lesz 7 hónapja. Nincs olyan módszer a leszokáshoz, ami mindenkinek jó, így tanácsot is nehéz adni. Legfontosabb az elhatározás, nem a próbálkozás. Kell a motiváció: család, egészség fontossága a te esetedben! Tudd irányítani az akaratodat, legyen erőd és kitartásod elérni a célt, amit kitűztél magadnak! Sok sikert!!!

Kedves sarababa én már több mint 2 éve abbahagytam a cigit nagyon nehéz volt a sokadik próbálkozás de sikerült nekem az akkor 3 honapos és 2 éves fiaim adtak erőt hozzá . Úgy döntöttem szeretném látni ahogy felnőnek és megérte azóta is amikor a cigire gondolok eszembe jutnak a kis drágáim :)Határozd el magad és gondolj az élet szép pillanataira. Remélem sikerülni fog!!!

Oldalak

Trent lott et theravance embauché achat en ligne de Fincar prix viagra viagra sin receta vente Brahmi generique france ira spector en achat en ligne de Fincar prix numéraire finasteride amazon pour. Décideurs politiques ne à acheter Fincar feminin lévaluation.